A szénhasznosítás említésekor, mindenki a korábbi rossz hatásfokú és környezetszennyező égetési alkalmazásokra gondol. A tiszta széntechnológiák és az összes anyag komplex és zárt rendszerben való hasznosítása a megújuló energiák és a hulladékáramok együttes kezelése egy teljesen más, a környezetet nem terhelő technológiai láncok sorozatát jelentik. A teljes lánc kidolgozása, az egyes elemek azonosítása és beillesztése azonban idő és pénzigényes és nem részesül a szükséges anyagi és erkölcsi támogatásban a jelenlegi Európai és Észak-Amerikai elképzelésekben, mivel a szén és a károsnak tartott széndioxid szavakat szinonimaként használja a világ.

Az alább bemutatott példák jelentősége az, hogy a komplex hasznosítás egyes elemei mégis megvalósíthatóak.

A legutolsó kísérlet 2021 novemberében a kínai szénkutató központ által elvégzett gázosítási próba, amely ugyanazzal a Pécs-vasasi szénmintával került elvégzésre. mint ami a GFZ Potsdam által vezetett projektben is a fizikai vizsgálatok tárgya volt.

Calamites Kft., aktivitásának köszönhetően jött létre a GFZ Potsdam által vezetett az EU RFCS által finanszírozott 3 millió Eurós kutatási program az Odysseus , ami 2019 és 2022 között a kedvezőtlen adottságú szénmezők bányászati és a szén vegyipari komplex hasznosítását vizsgálja Máza Dél (Baranya) és Kardia Görögország példáján (A programot irányító GFZ-en kívül a DMT Essen ( piacvezető bányatervező cég) az IEC Freiberg , a GIG Katowicze, a Leeds-i egyetem, a görög CERTH kutatóintézet és a PPC Kardia bányája mellett Magyarországról a Calamites Kft mellett a Pécsi Egyetem is részt vesz.
A konzorcium munkája ütemesen halad és rendszeres konferenciákon egyeztetjük a tapasztalatokat.
A program vizsgálja a különböző bányászati opciókat és a szén anyagában való hasznosításának lehetőségeit. A közös kutatás jelenlegi közbenső megállapítása szerint a föld alatti elgázosítás megvalósítása nem lehetséges egyszerű módon, és a szén elgázosítása a szállóporos technológiával lehetséges valósíznűleg. A metanol jelenlegi árszintje mellett gazdaságosnak tűnik a feldolgozás, de a hosszú távú sikerhez szükséges lesz a CO2 nyersanyagként való hasznosítása és meg kell vizsgálni a kritikus elemek és ritka földfémek kivonásának lehetőségét, hogy ez is hozzá tudna-e járulni a nyereséghez. Mivel ez az eredeti programban nem szerepel, ezért erről csak korlátozott megállapítások várhatóak ezen programon belül.
Egyéb projektekben azonban ez a lehetőség, valamint a meddőanyag hőtárolóként és építőanyagként való hasznosítása kidolgozásra kerülhet.
A legutolsó konzorciumi megbeszélésre 2021 novemberében a virtuálisan került sor- A program befejezésére és a tapasztalatok összegzése 2022 májusában várható.

A Nemzeti fejlesztési Minisztérium 250 millió Forintos finanszírozásával az MBFSZ 2017-2018-ban
elkészítette a hazai szénvagyon és hasznosítási lehetőségei 280 oldalas könyvet
ami a hazai szénmezők áttekintésén túl az ismert tiszta széntechnológiákat is bemutatja a hazai ismeretek alapján
a könyv teljes terjedelemben letölthető az MBFSZ honlapján az alábbi linkről

MBFSZ honlapról.
https://mbfsz.gov.hu/sites/default/files/file/2018/06/07/a_hazai_szenvagyon_es_hasznositasi_lehetosegei.pdf

1. A Kormány, figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozatban foglaltakra,

valamint arra, hogy a hazai energiahordozó-készletek nagyobb mértékű, költséghatékony és környezetkímélő

hasznosításával csökkenthető a magas energetikai importfüggőség, melynek eredményeként

a) javítható az ország külkereskedelmi mérlege,
b) hazai munkahelyek és beszállítói láncok teremthetők,
c) adóbevételek eredményezhetők, továbbá
d) a leszakadó, egykori ipar- és bányavidékek szociális és gazdasági helyzete is javítható,

jóváhagyja az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet (a továbbiakban:

Cselekvési Terv) és az abban szereplő intézkedéseket.

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 119. szám 27441

2. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával –

biztosítsa a Nemzeti Energiastratégia, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia mint szakpolitikai keretrendszer

végrehajtását szolgáló (megújuló energiaforrásokról, energiahatékonyságról, ásványvagyon-hasznosításról,

erőműfejlesztésről, távhőfejlesztésről, szemléletformálásról, illetve energetikai kutatás-fejlesztés és innovációról

szóló) cselekvési tervek mint eszközrendszerek összhangját, és erre legyen figyelemmel a cselekvési tervek

felülvizsgálata, a nemzeti közműszolgáltatási rendszer, az egyéb ágazati stratégiák, finanszírozási és területrendezési

szempontok kialakítása során is.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

3. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Cselekvési Tervnek

a Kormány honlapján történő közzétételéről.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: azonnal

4. A Kormány a Cselekvési Terv végrehajtása érdekében felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert,

hogy kövesse nyomon a Cselekvési Tervben foglaltak végrehajtását, arról rendszeresen, de legalább ötévente

tájékoztassa a Kormányt, és szükség esetén kezdeményezze a Cselekvési Terv módosítását.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

5. A Kormány a hazai ásványvagyonon alapuló gazdasági tevékenység növelése és az ahhoz szükséges feltételek

javítása érdekében

a) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával

új, modern technológiai alapokra helyezett alapkutatás megvalósítása érdekében vizsgálja meg

az alapkutatáshoz rendelhető pénzügyi források bevonásának lehetőségeit;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2019. február 28.

b) felhívja a pénzügyminisztert, valamint az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a hazai

ásványvagyon-hasznosítás növelése érdekében vizsgálják felül a bányavállalkozók közterheit, továbbá

tegyenek javaslatot a bányajáradék számításának egyszerűsítésére.

Felelős: pénzügyminiszter

innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2019. június 30.

6. A Kormány a fenntartható ásványvagyon-gazdálkodást elősegítő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység

növelése érdekében

a) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a pénzügyminisztert és a Miniszterelnökséget

vezető minisztert, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tervek, továbbá támogatási programok kialakítása

során vegyék figyelembe és lehetőség szerint építsék be a nem hagyományos szénhidrogének kitermelését

lehetővé tévő technológiai megoldások, a tisztaszén-technológia, a szénalapú vegyipari technológiák,

a vízkivétellel nem járó geotermia villamosenergia-termelési célú hasznosítását lehetővé tévő technológia és

a geotermikus visszasajtolás technológia fejlesztési prioritásait;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: folyamatos

b) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

bevonásával gondoskodjon az alacsony széndioxid-kibocsátású tisztaszén-technológiák (felszíni, zárt

rendszerben történő széngázosítás, elsősorban energetikai, másodsorban vegyipari alkalmazás, szén-dioxidleválasztás

és -betárolás) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatáról;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2020. február 28.

c) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával

tegyen javaslatot a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázatának pénzügyi kezelésére

a geotermikus energiahasznosítás bővítése érdekében.

27442 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 119. szám

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2019. június 30.

7. A Kormány az energiaellátás biztonságának növelése érdekében felhívja az innovációért és technológiáért felelős

minisztert, hogy vizsgálja meg a hazai szénbányák megnyitásának lehetőségeit.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2020. február 28.

8. A Kormány a bányászati szakmakultúra megőrzésének és társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében
   a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a pénzügyminisztert, hogy vizsgálják meg a bányászati

múzeumok stabil működtetéséhez szükséges pénzügyi források biztosításának lehetőségeit és tegyenek

javaslatot a Kormánynak az ehhez szükséges intézkedésekre;

Felelős: emberi erőforrások minisztere

pénzügyminiszter

Határidő: 2018. november 30.

b) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

bevonásával dolgozzon ki szemléletformálási és társadalmasítási programot a bányászati tevékenység

társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2019. szeptember 30.

9. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Magyar Bányászati és Földtani

Szolgálat bevonásával és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének felkérésével vizsgálja meg a bányászati

adatszolgáltatás bővítésének lehetőségét.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

a Központi Statisztikai Hivatal elnökének felkérésével

Határidő: 2019. április 30.

10. A Kormány az ásványvagyon-nyilvántartás, adatkezelés és nyersanyagfeltárás nemzetközi szempontoknak is

megfelelő fejlesztése érdekében felhívja a innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Magyar

Bányászati és Földtani Szolgálat bevonásával vizsgálja felül az állami földtani adatok adatgazdálkodási rendjét,

alakítsa ki és fejlessze az energetikai ásványi nyersanyagkészletek egységes földtani információs rendszerét,

amelyben az adatokat tartsa nyilván és folyamatosan frissítse.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,

A bányászköszöntés magyar és (Glückauf!) német verziója is több alkalommal elhangzott pénteken, több helyszínen, a Német Bányászati, Geológiai és Környezetvédelmi Szövetség részére szervezett pécsi látogatáson. A péntek délelőtti bányajárás után (Pécs-Vasas és Pécs-Karolina külfejtés) az ebéd előtt dr. Páva Zsolt polgármester köszöntötte a delegáció tagjait, valamint a társszervezőket, Pólics József komlói polgármesterként és a Mecsek Bányászati Klaszter elnökeként, Áman Mihály kamarai alelnökként fogadta a vendégeket.

Az iparkamara szervezésében zajló délutáni üzletember találkozóra megérkezett Csizi Péter és dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, míg a német delegáció tagjai között Michael Schramm, a Szász Gazdasági, Munkaügyi és Közlekedési Mininsztérium tisztviselője is helyet foglalt a városháza dísztermében.

Baranya és Pécs befektetés- és exportösztönző prezentációját Rabb Szabolcs, az iparkamara osztályvezetője és dr. Merza Péter a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója ismertette, majd helyi szénbányászat történetét és szakmabemutatója következett dr. Riedl István, a Pannon Hőerőmű Zrt. bányászati vezetőjének prezentációjában.

A Mecseki Bányászati Klaszterről Pólics József és dr. Kalmár István tartott bemutatót, majd a Mecsekérc Zrt. uránbányászati tájékoztatójával zárult a program első része,  Hideg József előadásában.

A második rész kötetlen beszélgetései során minden résztvevő, köztük a megjelent magyar szakemberek közvetlenül kereshették meg a német delegáció tagjait, a terem számos pontján kisebb-nagyobb kört alkottak a különböző szakmai területek érdeklődői.

A tárgyalások a késő délutáni órákban fejeződtek be. A szombati napon a vendégeket az iparkamara fogadta és üzleti ebéd keretében tájékoztatta a kamara és az Enterprise Europe Network tevékenységéről.

Forrás: pbkik.hu